Az alábbi mentálhigiénés kihívások esetén tudnak termékeink támogatást nyújtani.
Ha lejjebb görget, hasznos, általános tanácsokat talál, amelyek minden élethelyzetben segítséget nyújthatnak.
Gondolatokhoz való viszonyunk
Olykor könnyű szem elől tévesztenünk, hogy az, ami a fejünkben zajlik, és az, ami valójában körülöttünk és velünk történik nem ugyanaz.
Sokakkal előfordul, hogy olyan helyzetekben, amikor nincs a mentális kapacitásuk megfelelően lefoglalva (utazás, vezetés, séta stb.) a fejükben „időutazásba” kezdenek. A múlt miatt bánkódnak (egyenes út a lehangoltság felé) vagy a jövő miatt aggódnak (szorongás ösvénye).
Az első és legfontosabb lépés, hogy vegyük észre, amikor elindul a fejünkben a gondolatgyártás, és nem a jelennel foglalkozunk.
A második, ha már észrevettük, tudatosítsuk, hogy ez nem a valóság, „csak” a feltételezett jövő miatti félelmeink, vagy a nehezen elfogadható múlt okozta elkeseredettségünk.
A harmadik lépés, hogy próbáljunk elszakadni ezektől a gondolatoktól akár úgy, hogy szándékosan keresünk valamit a jelenben, amire figyelhetünk (olvasás, podcast hallgatása, beszélgetés másokkal stb.)
Elfogadás
Észrevenni és tudatosítani, hogy valami nincs rendben velünk nem gyengeség, hanem az ész diadala a félelmek és előítéletek felett. Nagyon sok mentális probléma sajnos valamiféle stigmával jár még mindig. Mintha ez egy szörnyűség lenne, amitől kevesebbek lettünk.
Pedig a lehangoltság, szorongás, tartós stressz miatti érzékenység és érzelmi hullámzások semmivel sem másabbak, mint egy térdsérülés. Nagyon kellemetlen, sokszor látványos, akár külső segítségre is szükségünk van, de ha foglalkozunk vele, akkor csak átmeneti nehézség, megoldandó probléma.
Az első lépés éppen ezért az, hogy elfogadjuk a helyzetet, és ki merjük mondani: „Segítségre van szükségem”. Elképzelhető, hogy az önmagunkra való odafigyelés és a külső ingerek szabályozása elegendő, de lehet, ennél több kell. Teljesen mindegy. A lényeg, hogy megengedjük magunknak a nem-jól-levést.
A változás csak az elfogadás után tud megkezdődni.
Kontroll
Legtöbbek számára – teljesen érthető módon – az egyik legfontosabb az, hogy érezzék, a saját kezükben van az irányítás az életük felett. Ez vonatkozik a fizikai és a mentális jólétre is.
Paradox módon előfordul, hogy néha azáltal van a mi kezünkben igazán a kontroll, hogy elfogadjuk és megértjük, nem mi irányítunk.
Az érzelmeinket nem tudjuk teljesen szabályozni, ne is pazaroljunk rá energiát. Vannak olyan helyzetek, amikor egyáltalán nem tudunk hatékonyan megküzdeni az életünk kihívásaival.
Ilyenkor el kell fogadni, hogy segítség kell. És ezzel nyerjük vissza valójában az irányítást, mert abban teljesen a miénk a döntés, hogy milyen segítséget veszünk igénybe.
A fontos ebben a helyzetben a belátás és a fokozatosság. Állítsuk össze a saját kezelési tervünket, és világosan húzzuk meg a határokat ezekben. Vegyük észre, mi az ami működik, és mi az, amikor nagyobb segítség kell, mert az előző nem működött.